Minden nyáron szembesülünk azzal, hogy Ulcinjban a leanderek óriásira nőnek. A legérdekesebb, hogy a betonból, a sziklából, mindenhonnan kihajtanak és nem öntözi őket senki, az eső pedig többnyire egész nyáron nem érkezik meg ide. Kis hazánkban meg gondozzuk, ápoljuk, nap, mint nap öntözzük, tápoldatoljuk, aztán mégis elkapja mindenféle betegség és kórokozó a penésztől a pajzstetvekig. Kicsit bosszantó tud lenni, hogy ott, ahol elképzeléseink szerint nem sok növény képes megélni, ott szabadon burjánzik akár több emelet magas bokrok formájában is, ahol meg látszólag ideális körülményeket próbálunk meg biztosítani neki, ott nem képes erre. A gránátalma, a kivi, a buganvilla ugyanilyen mostoha körülmények között képes a csodás virágzásra és termésre, a fügéről meg ne is beszéljünk…