Montenegro (montenegróiul Crna Gora) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.

A Crna Gora elnevezés “fekete hegy”-et jelent, vagyis a “fekete hegyek országa”. A legtöbb nem-szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek az újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: “Kara Dag”. Ugyanakkor a “gora” szó a délszláv nyelvekben “erdő”-t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet “fekete erdő”-nek is értelmezni.

Földrajz

Néhány általános földrajzi adat:

• A határok hossza: 614 km,
  • Horvátország felé: 14 km,
  • Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
  • Szerbia felé: 203 km
  • Albánia felé: 172 km
• Tengerpart hossza: 293,5 km,
• a strandok hossza: 73 km,
• a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
• a legmagasabb hegycsúcs: Bobotov kuk (Durmitor hegység) 2522 m,
• a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 km2 (a Balkán legnagyobb tava),
• a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (Európa legmélyebb kanyonja),
• a legnagyobb öböl: Kotori-öböl

Domborzat

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak-déli irányt követve, sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Drumitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyűttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Központi masszívuma a Durmitor, Montenegró legmagasabb pontjával, a Bobotov Kuk (2523 m) csúccsal.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Niksići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

Vízrajz

A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztároló épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlat

Éghajlati zónák:

• Mediterrán éghajlat: Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana-folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 ºC – 27,6 ºC körül alakul. A nyarak hosszúak, szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 ºC-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad október közepéig.
• Kontinentális éghajlat: Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 ºC Podgorica, 25,4 ºC (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 ºC. A Bojana-folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 ºC körül van, a legkevesebb -10 ºC. Hirtelen időjárás változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
• Hegyvidéki éghajlat: A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál. A hegyek átlagos magassága 1700 m. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg, havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20 – -30 ºC-os hőmérséklet sem. Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van ahol egész évben.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Négy nemzeti park található az országban:

• Skadarsko jezero Nemzeti Park
• Lovćen Nemzeti Park
• Biogradska Gora Nemzeti Park
• Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva)

A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: A Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 métert.

Természeti világörökségei

Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.

Történelem

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött. Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Zeta nevű provinciát.

A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam (Raška) részét képezte. Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A crna goraiak azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal. Ekkoriban Montenegróhoz mindössze a Cetinje és a Rijeka Crnojevica körüli kb. 200 km²-nyi terület tartozott.

Montenegrót 1878-ban a Berlini Kongresszuson ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. 1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbihához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett. 1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora belső önállósága: területén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.

A II. világháború során 1941 áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket.

Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségének vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa pedig 2006. június 12-én ismerte el. Montenegró ezzel a világ 194. államává vált.

Milo Đukanović montenegrói kormányfő hívei az előzetes eredmények hallatára azonnal az utcákra vonultak, és a nemzeti zászlót lobogtatva ünnepeltek. A kormányfő célul tűzte ki az ország EU-csatlakozását Bulgáriát, Romániát és Horvátországot követve, viszont Szerbiát, Macedóniát és Albániát megelőzve. Az ellenzéki blokk politikusai már előre bejelentették, hogy a végeredmény megállapítása után kérni fogják a szavazatok újraszámlálását. Szerbia ekkor nem tett semmit Montenegró függetlenségének megakadályozására, tudomásul vette az államszövetség megszűnését.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Montenegró államformája jelenleg köztársaság.

Montenegró elnökei:

• Momir Bulatović (1990-1998)
• Milo Đukanović (1998-2002)
• Filip Vujanović (2002-…)

Montenegró miniszterelnökei:

• Milo Đukanović (1991-1997)
• Filip Vujanović (1998-2002)
• Milo Đukanović (2002-2006)
• Željko Šturanović (2006-2008
• Milo Đukanović (2008-…)

Közigazgatási felosztás

Montenegró 21 járásra (opština), és két járási jogú városra van felosztva:

• Andrijevica
• Bar
• Berane
• Bijelo Polje
• Budva
• Cetinje
• Danilovgrad
• Herceg Novi
• Kolašin
• Kotor
• Mojkovac
• Nikšić
• Plav
• Plužine
• Pljevlja
• Podgorica (Golubovci és Tuzi)
• Rožaje
• Šavnik
• Tivat
• Ulcinj
• Žabljak

Politikai pártok

• Szocialista Demokrata Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
• Szocialista Néppárt (SNP – Socijalistička narodna partoja)
• Néppárt (NS – Narodna stranka)
• Szerb Néppárt (SNS – Srpska narodna stranka)

Szimbólumok

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségből való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogú közepén I. Miklós király aranoyzott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

Népesség

Montenegró népessége 2008-as becslés alapján 678.177 fő.

Népsűrűsége 48,7 fő/km2.

Montenegró legjelentősebb nemzetisége a montenegrói: 267.229 fő, az ország lakosságának mintegy 43%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (198.414 fő, 32%) és a bosnyák (48.184 fő, 7,77%) kisebbség. A fennmaradó 18%-ot főként albánok és cigányok alkotják.

A montenegrói emberek 70%-a ortodox vallású, 25% muszlim, 4,2 % római katolikus, 1% ateista.

A lakosság 60%-a a szerb, 21,5%-a a montenegrói, 7,4%-a az albán és 4%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének. 2003-ban 620.145 fő volt a lakosa, 2007 júliusában (becslés) pedig 684.736 fő.

Gazdaság

Montenegró egyik húzóágazatává a turizmus válhat. Kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat.

Az országban jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészetből. Ezeket a tevékenységeket az albán és az olasz maffia irányítja.

Közlekedés

Közúti forgalom

A két legnagyobb útvonal Montenegróban az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovinával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.

Légi közlekedés

Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km-re fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km.

A montenegrói légitársaság “Montenegro Airlines”-nak rendes járatai vannak: Belgrádba, Budapestre, Párizsba, Zürichbe, Frankfurtba és Rómába.
Montenegróba irányuló rendes légi járata van a Jat-nak (Belgrád), az Adria-nak (Ljubljana, Amszterdam, Bécs, Brüsszel, Frankfurt, Isztambul, München és Párizs), Be Ring-nek (Moszkva).

Tengeri közlekedés

Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani-Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben non-stop).

Montenegróban több kikötő van: Bar, Budva, Kotor és Zelenika.

Vasúti közlekedés

A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).

Kultúra és művészet

Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálhatók mindét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljevic, Nemajic, Balsic, Crnojevic és a Petrovic dinasztiáknak.

A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A XV. században Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyvnyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a XVIII. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Az egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661-1713).

A nép művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a XIX. században a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Djuric, Danilo Kis. Mivel nagyon sok vért vesztett a szabadságért Montenegró, ezért a népre nagyon nagy – szinte mágikus – hatással van a poétika. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrovic Njegos (1813-1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.

A világörökség része Kotor és környékének természeti és kulturtörténeti értékei.

Gasztronómia

A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több, mint 2000 éves, Stari Barban található. Itt állítják elő a legjobb minőségű és legegészségesebb olívaolajat, amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb, az extra virgin, az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.

Ételek

A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos káposzta, a “čevap”, 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A “Pljeskavica” hasonló mint a “čevap” csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal.

• Ražnjiča: rablóhús
• Vješalica: roston sült szűzpecsenye
• Džigerica sa roštilja: roston sült máj
• A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
• Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós túró).
• A burek: a déli népek, a Balkán nemzeti eledelének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszálvékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és a húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a finom igazán.

Sport

Új államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, ha csak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk. Montenegró eddigi legnagyobb sikerét Malagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólós csapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot. Montenegrónak a pekingi olimpia az első olimpiája mióta független lett.

Ünnepek

A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.

Állami ünnepek:

• január 1. – Újév
• május 1. – a munka nemzetközi ünnepnapja
• július 13. – Montenegró Köztársaság állami ünnepe