Ulcinj

Ulcinj (albánul Ulqini, olaszul Dulcigno) Montenegró legdélibb városa. Az időszámítás előtti századokban alapították kolkhiszi görögök, majd a rómaiak is uralták. Ezt a várost a 444. évben bekövetkezett földrengés a tenger hullámaiba döntötte. A ma látható óváros a bizánci időkben épült (az 1977-es földrengés szintén nagy pusztítást okozott benne). Az évszázadok alatt a Nemanjidák, a zetai Balsicsok, a velenceiek és a törökök is uralták. 1878-tól Montenegró fennhatósága alatt áll. Fénykorát Uludzs Ali idején élte, amikor a törökök algíri kalózokat telepítettek ide. Ali vezetésével az Adria legrettegettebb kalózfészkévé vált. A 600 fős kalózcsapat bevehetetlen városát még Velencének sem sikerült elfoglalnia. A 17. század végén a velenceiek csúfos vereséget szenvedtek. Sinan pasa a róla elnevezett dzsámit, a Pasino-t a tőlük elrabolt aranyakból építette fel. A kalózközpont és a rabszolgapiac nagyon sokáig virágzott. 1878-ban sikerült felszabadítani a várost a kalózok uralma alól. Ekkor a kalózvár falait lerombolták, mára csak kis része maradt meg az óvárossal együtt, de még így is impozáns látványt nyújt.A város igazi multikulturális központ. Népessége kevert, túlnyomó többségében albán, de vannak montenegróiak, szerbek, bosnyákok, horvátok, török származásúak is kis számban. Egy időben még néger kolónia is élt itt a 19. században. Vallási összetételét tekintve többségében muszlim, kisebb részében ortodox és katolikus.

VISSZA A KEZDŐLAPRA!